Akvakertészet alapjai 2. (Szűrés)

Az előző bejegyzésem a világítás nehézségeiről szólt, most jöjjön egy keményebb dió. A növényes akváriumok szűrése!

Általában a növényes akváriumok gyenge pontja a megfelelő szűrés.

A legtöbb (high-tech) növényes akváriumban külső szűrők (ritkán akasztós szűrők) szokták végezni a dolgukat. Kevés víz alatti kertben találkozhatunk belső szűréssel. Ennek két oka is van.

1. A legtöbb esetben egy belső szűrő nem nyújt megfelelő biológiai, mechanikai és kémiai szűrést, ellenben az akváriumunk méretéhez választott megfelelő külső szűrő igen.
   
   
2. A külső szűrők kevesebb helyet vesznek el medencénkből és nem is olyan rondák. Manapság már szinte minden japán akváriumban üveg ki- és befolyó csövekkel találkozhatunk, amiket szinte észre se lehet venni.
   

Üveg kifolyó ág. Ha nem lenne ott, nem is látnám. :-)

Esetleg még olyan okai is lehetnek, hogy a külső szűrők jobb áramlást biztosítanak, ami a CO2 és a tápok eloszlásában nagyon fontos, vagy, hogy jóval csendesebbek a belső szűrőknél, de általában az előbb felsorolt két nyomós ok miatt szoktak a kertészek a külső szűrés mellett voksolni.

Persze nem csak külső szűrő létezik, low tech akváriumokba teljesen ideális egy belső szűrő is, a garnélás akváriumokban egy sima szivacsszűrő is rendesen végzi a dolgát.

Belső szűrő

És természetesen a DIY szűrőkről sem szabad megfeledkezni, mert jó pár kertész kolléga azzal szűri a vízét és minden oké. Ilyen például N-dee H.A.C. nyertes akváriuma.

 

Az akvakertészetben általában óránkénti 10-15szörös (óránként 10-15ször teljesen átszűri a vizet) - sőt a nano akváriumoknál akár 20szoros - megforgatást biztosító szűrőket szoktunk alkalmazni, míg az akvarisztika más ágain ennél jóval kisebb óránkénti megforgatást produkáló szűrőkkel találkozhatunk. Érdemes akváriumunkhoz a kelleténél nagyobb szűrőt választanunk, mert ezzel is nő a mozgásterünk, és a mozgástér növelése - főleg nano akváriumoknál - nagyon fontos feladat.


Sok fórumon vannak, akik a nagyon erős szűrés hívei és csakis Eheim és ADA szűrőben gondolkoznak. Én nem gondolom, hogy a baktériumokat érdekli, hogy van-e kis csillogós ADA logó az ezüstös szűrőtartályon,  ellenben az igen, hogy milyen minőségű szűrőanyagot használunk. Szűrőanyagon nem érdemes spórolni!

ADA szűrő

Fontos, hogy a külső szűrőkben megfelelő biológiai töltet kapjon helyet, ugyanis ez fogja végezni az ammónia lebontását, ami az egyik legfontosabb feladat növényes akváriumunk terén. Ezzel válaszoltam is arra a kérdésre, ami felvetődhet pár olvasóm fejében, hogy miért fontos az ilyen erős szűrés? Tehát a válasz, hogy az ammónia - az algásodás fő okozója - átalakuljon először nitritté majd nitráttá, ami már nem veszélyes a faunára. Nagyon sokféle szűrőanyaggal találkozhatunk. Ezek közül az a leghasznosabb, ami a legporózusabb és így kellően nagy baktériumtelep alakulhat ki rajta. - Én kerámiagyűrűt és biolabdákat használok.

Kerámiagyűrű

A napokban egyre elterjedtebb a különböző kémiai szűrőanyagok használata, amivel teljesen tiszta vizet varázsolhatunk akváriumunkba.

Aktívszén használata után kristálytiszta víz

Még én is írtam régebben erről egy postot. Annyi hátránya van ezen szűrőanyagok használatának, hogy a színező anyagok mellett még hasznos elemeket is kivesznek/kivehetnek a vízből, ami már nem jó. Én ezért nem támogatom a használatát.

 Aktívszén

Szintén fontos, hogy az megfelelő szűrés mellett legyen legalább heti 1 - nano akváriumoknál akár hetente többször is - vízcsere is beiktatva, amivel az utolsó esélyt is elvesszük az algásodás bekövetkezésétől.


A mostanság egyre divatosabb üveg befolyó pipák mellett az esőztetők használata a legelterjedtebb. (Ezek ugye a szűrőből a megszűrt vizet juttatják medencékbe.) Érdemes úgy elhelyezni a ki-, és befolyó ágakat, hogy a víz teljesen körbejárja az akváriumunkat. Ezt általában úgy szoktuk elérni, hogy a be-, és a kifolyó ágat is az egyik oldalsó falra tesszük. Így a víz végig áramlik az akvárium teljes hosszán, majd a vele szembelévő üveglapról visszacsapódik és megy a befolyó ághoz. - Az én akváriumomban így van elrendezve.


Szűrés természetesen nem csak a szűrőben, hanem a talajban is játszódik, tehát fontos, hogy viszonylag magas (6-10cm) talajréteget helyezzünk el üvegkalitkánk aljára.

Egy beállt aljzatban három réteg alakul ki. Legfelül az  aerób talaj, ez alatt a anaerób talaj, és legalul a teljesen anaerób réteg.

A legfelső  aerób rétegben nitrifikálás zajlik, mint a külső szűrőnkben. Az ez alatti anaerób rétegben denitrifikáció megy végbe. Jobban nem szívesen mennék bele :), a lényeg, hogy fontos a vastag talajréteg. 

 Az akvárium indításakor, amikor a szűrőben még nem alakult ki a megfelelő baktériumkultúra, addig gyakran, akár naponta egy, 70 százalékos vízcserével védekezünk az ammónia ellen. Az ammóniát bontó baktériumok akár pár nap alatt is kialakulhatnak, de a még szintén mérgező és számunkra nem kedves nitritet tovább bontók csak 2-3 hét alatt szaporodnak el kellő mennyiségben. Ezt az időt gyorsíthatjuk különböző kapszulázott baktériumokkal, amit szinte az összes halas boltban kaphatunk.

Persze a szűrés fontosságáról és apró részleteiről könyvet lehetne írni, de írásom célja az volt, hogy mindenki megértse az alapokat. Remélem sikerült! :)