2010. július 16., péntek

Akvakertészet alapjai 2. (Szűrés)

Az előző bejegyzésem a világítás nehézségeiről szólt, most jöjjön egy keményebb dió. A növényes akváriumok szűrése!


Általában a növényes akváriumok gyenge pontja a megfelelő szűrés.

A legtöbb (high-tech) növényes akváriumban külső szűrők (ritkán akasztós szűrők) szokták végezni a dolgukat. Kevés víz alatti kertben találkozhatunk belső szűréssel. Ennek két oka is van.
  1. A legtöbb esetben egy belső szűrő nem nyújt megfelelő biológiai, mechanikai és kémiai szűrést, ellenben az akváriumunk méretéhez választott megfelelő külső szűrő igen.

  2. A külső szűrők kevesebb helyet vesznek el medencénkből és nem is olyan rondák. Manapság már szinte minden japán akváriumban üveg ki- és befolyó csövekkel találkozhatunk, amiket szinte észre se lehet venni.
Üveg kifolyó ág. Ha nem lenne ott, nem is látnám. :-)

Esetleg még olyan okai is lehetnek, hogy a külső szűrők jobb áramlást biztosítanak, ami a CO2 és a tápok eloszlásában nagyon fontos, vagy, hogy jóval csendesebbek a belső szűrőknél, de általában az előbb felsorolt két nyomós ok miatt szoktak a kertészek a külső szűrés mellett voksolni.

Persze nem csak külső szűrő létezik, low tech akváriumokba teljesen ideális egy belső szűrő is, a garnélás akváriumokban egy sima szivacsszűrő is rendesen végzi a dolgát.

Belső szűrő

És természetesen a DIY szűrőkről sem szabad megfeledkezni, mert jó pár kertész kolléga azzal szűri a vízét és minden oké. Ilyen például N-dee H.A.C. nyertes akváriuma.
 

Az akvakertészetben általában óránkénti 10-15szörös (óránként 10-15ször teljesen átszűri a vizet) - sőt a nano akváriumoknál akár 20szoros - megforgatást biztosító szűrőket szoktunk alkalmazni, míg az akvarisztika más ágain ennél jóval kisebb óránkénti megforgatást produkáló szűrőkkel találkozhatunk. Érdemes akváriumunkhoz a kelleténél nagyobb szűrőt választanunk, mert ezzel is nő a mozgásterünk, és a mozgástér növelése - főleg nano akváriumoknál - nagyon fontos feladat.


Sok fórumon vannak, akik a nagyon erős szűrés hívei és csakis Eheim és ADA szűrőben gondolkoznak. Én nem gondolom, hogy a baktériumokat érdekli, hogy van-e kis csillogós ADA logó az ezüstös szűrőtartályon,  ellenben az igen, hogy milyen minőségű szűrőanyagot használunk. Szűrőanyagon nem érdemes spórolni!


ADA szűrő

Fontos, hogy a külső szűrőkben megfelelő biológiai töltet kapjon helyet, ugyanis ez fogja végezni az ammónia lebontását, ami az egyik legfontosabb feladat növényes akváriumunk terén. Ezzel válaszoltam is arra a kérdésre, ami felvetődhet pár olvasóm fejében, hogy miért fontos az ilyen erős szűrés? Tehát a válasz, hogy az ammónia - az algásodás fő okozója - átalakuljon először nitritté majd nitráttá, ami már nem veszélyes a faunára. Nagyon sokféle szűrőanyaggal találkozhatunk. Ezek közül az a leghasznosabb, ami a legporózusabb és így kellően nagy baktériumtelep alakulhat ki rajta. - Én kerámiagyűrűt és biolabdákat használok.

Kerámiagyűrű

A napokban egyre elterjedtebb a különböző kémiai szűrőanyagok használata, amivel teljesen tiszta vizet varázsolhatunk akváriumunkba.

Aktívszén használata után kristálytiszta víz


Még én is írtam régebben erről egy postot. Annyi hátránya van ezen szűrőanyagok használatának, hogy a színező anyagok mellett még hasznos elemeket is kivesznek/kivehetnek a vízből, ami már nem jó. Én ezért nem támogatom a használatát.


 Aktívszén

Szintén fontos, hogy az megfelelő szűrés mellett legyen legalább heti 1 - nano akváriumoknál akár hetente többször is - vízcsere is beiktatva, amivel az utolsó esélyt is elvesszük az algásodás bekövetkezésétől.


A mostanság egyre divatosabb üveg befolyó pipák mellett az esőztetők használata a legelterjedtebb. (Ezek ugye a szűrőből a megszűrt vizet juttatják medencékbe.) Érdemes úgy elhelyezni a ki-, és befolyó ágakat, hogy a víz teljesen körbejárja az akváriumunkat. Ezt általában úgy szoktuk elérni, hogy a be-, és a kifolyó ágat is az egyik oldalsó falra tesszük. Így a víz végig áramlik az akvárium teljes hosszán, majd a vele szembelévő üveglapról visszacsapódik és megy a befolyó ághoz. - Az én akváriumomban így van elrendezve.


Szűrés természetesen nem csak a szűrőben, hanem a talajban is játszódik, tehát fontos, hogy viszonylag magas (6-10cm) talajréteget helyezzünk el üvegkalitkánk aljára.


Egy beállt aljzatban három réteg alakul ki. Legfelül az  aerób talaj, ez alatt a anaerób talaj, és legalul a teljesen anaerób réteg.

A legfelső  aerób rétegben nitrifikálás zajlik, mint a külső szűrőnkben. Az ez alatti anaerób rétegben denitrifikáció megy végbe. Jobban nem szívesen mennék bele :), a lényeg, hogy fontos a vastag talajréteg. 

 Az akvárium indításakor, amikor a szűrőben még nem alakult ki a megfelelő baktériumkultúra, addig gyakran, akár naponta egy, 70 százalékos vízcserével védekezünk az ammónia ellen. Az ammóniát bontó baktériumok akár pár nap alatt is kialakulhatnak, de a még szintén mérgező és számunkra nem kedves nitritet tovább bontók csak 2-3 hét alatt szaporodnak el kellő mennyiségben. Ezt az időt gyorsíthatjuk különböző kapszulázott baktériumokkal, amit szinte az összes halas boltban kaphatunk.


Persze a szűrés fontosságáról és apró részleteiről könyvet lehetne írni, de írásom célja az volt, hogy mindenki megértse az alapokat. Remélem sikerült! :)



Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

    6 megjegyzés:

    1. Ez jó lett! Tárgyilagos, és teljesen megalapozott. Azt hiszem, hogy egyik alapmûként ajánlható a szûréssel kezdõként foglalkozók számára.
      A DIY-t is belevetted, ami nagyon jó azoknak, akik kisebb pénzbõl szeretnének szép, általában jóval drágább technikával szûrt akváriumot csinálni. Akit ez érdekel, úgyis utánaolvas.
      És valóban, az akváriumvíznek csövek és tartály van, a logót nem tudja elolvasni. De a szûrõanyag sokat számít, a legtöbbször jobb egy olcsóbb szûrõ jobb minõségû szûrõanyaggal, mint egy drágább szûrõ egyszerû lávakõvel vagy más olcsóbb szûrõanyaggal.

      Túlszûrt akvárium nincs jeligével...

      VálaszTörlés
    2. Csatlakoznék Taksofthoz, nagyjából nekem is ez a véleményem az írásról. De kolléga írásához még annyit hozzátennék, hogy a lávakő annak ellenére, hogy az egyik legolcsóbb lehetőség, korén sem rossz, sőt nyugodt szívvel ajánlhatom. Én használtam korábban és meg voltam vele elégedve.

      VálaszTörlés
    3. Hali!

      Az aktív szenes megoldást én is kipróbálnám. Aktív szénként megfelel a széntabletta (orvosi) Ha igen milyen mennyiségben (70l-es aki) és a szűrőben hol helyezzük el? Köszönöm! :)

      Ketchup07

      VálaszTörlés
    4. Szia!
      Tudomásom szerint az ilyen széntabletta feloldódik a vízben, és így nem hiszem, hogy működne.
      Peti

      VálaszTörlés
    5. Ketchup: tedd bele egy pohár vízbe és nézd meg az eredményt ;)

      VálaszTörlés

    Szólj hozzá Te is!

    Népszerű bejegyzések